Látnivalók, nevezetességek
Tallián kúria
A kastély mellett a nemesi család nevéhez köthető a Tallián-kúria felépítése is, az épületben napjainkban a Községháza található.
Szabáson született báró Vizeki Tallián Béla 1851. július 8-án. Báró vizeki Tallián Béla politikus, valódi belső titkos tanácsos, Torontál vármegye alispánja, Somogy, Békés és Csongrád vármegyék főispánja, képviselőházi alelnök, magyar királyi földművelésügyi miniszter, a Magyar Királyi Szent István-rend vitéze. Emlékét őrzi a Tallián-kúria falán lévő márványtábla. A Tallián-család kúriáját Tallián János építtette 1840 körül. A klasszicizáló épület főhomlokzatáról két kis angyalka tekint le a mai Kispipitér angyalaira. A kúria épülete ugyanis ma a Szabási Kispipitér Napköziotthonos Óvoda otthona.
Fekete kastély
A parkkal körülölelt és megfelelően karbantartott egykori kastélyépületet a falu XIX. századi birtokosa, Fekete Aladár báró építtette. A kastélyban jelenleg a település Művelődési Háza működik, így az épület egyszerre látványosság és a falu kulturális otthona.
Tallián-kastély
Tallián János az egyik legfontosabb földbirtokos volt a településen, hiszen a XIX. század közepétől fogva folyamatosan terjeszkedett a községben.
Az egykori nemesi család nevéhez fűződik a falu egyik legékesebb épületének számító Tallián-kastély is. A kastély a XIX. század közepén, Tallián János utasítására épült, Tallián Dénes alakíttatta át 1902-ben. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai című kötetében arról ír, hogy a kastélyban sok érdekes, japán régiséget, hímzést és Alt-Wien porczellánt őriznek, sokáig itt volt a család gazdag levéltára.
A kastélyt a második világháború utáni államosítások után 1955-ig magtárként és terménytárolóként használták.
Mára a múltból megmaradt építészeti emlékeket társadalmi és gyógyászati célra hasznosítják.
Napjainkban egy szociális otthon gondozottjainak biztosít helyet. A gyönyörűen felújított kastély pompás díszeit csak a kerítésen kívülről fényképezhettem. Ez kissé beárnyékolta örömutamat, de a látottak kárpótoltak. Remélem, másnak is tetszett szabási sétánk.
Kopjafa
Szabás településen több, egyes történelmi eseményeknek emléket állító szoborral, emlékművel és kopjafával találkozhat az ide látogató. Közülük az egyik legékesebb a falu református temploma mellett, szépen gondozott környezetben elhelyezett kézzel faragott kopjafa, amely az 1956-os forradalom és szabadság- harc emléke előtt tiszteleg.
Szabás műemlék református temploma
Szabás református temploma 2011-től élvez műemléki védettséget a jelenleg felújítás alatt álló lelkészlakkal együtt. A település nagy múltú református közösségének már 1675-től saját református prédikátora volt. Az ezt követő években valószínűleg tűzvész martaléka lett a település, s csak a kuruc szabadságharc leverése után népesült be újra. Az ország különböző tájairól jött lakosság többsége református volt, templomuk a XIX. század elején épült, idejét tekintve még a katolikus templom előtt épült. Egy 1812-ben keletkezett megyeleírás szerint ez időben a település lakosságának jelentős része a helvét hitvallást követte, amely felekezet nemcsak önálló imaházzal, hanem saját református lelkésszel is rendelkezett.
A főhomlokzat kapuja és félköríves ablakai a román stílusú templomokat idézi, oldalsó kapu és szép csúcsíves ablakai a gótikára jellemzők.
A szabási harang rejtélye , és a Szűz Mária neve-templom
Szabás a tatárjárás idején IV. Béla uralkodása alatt királynői birtok volt, Zabas alakban már az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben is szerepelt, középkori templomáról is ekkortól van adat. 1402-ben név szerint említik Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt egyházát. Erről ad tanúbizonyságot egy középkori harang, melyet 1834-ben egy szántás során találtak. A régi templom helyét is sikerült azonosítani, Szabás-Bélaházapusztán, a Puszta-réten állt, a 19. század közepén még látszott négy fennálló fala. Mai templomát 1865-ben építették, Szűz Mária neve tiszteletére szentelték fel. Az oltár mögötti falfestmény központi alakja Szűz Mária, angyalokkal, szentekkel körülvéve. A templom falfestményeit Büki Imre és Kiss Krisztián restaurálta 2013-ban, az eredetinél intenzívebb színekkel. A szépen felújított templom meghitt hangulatot árasztott, karácsonyi angyalok díszítették, virágait gondos kezek rendezték. Köszönöm a templomgondnok, Gonda Sándorné, Marika segítőkészségét, kedvességét.
Forrás: M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára
Keresztút – Stációk
Keresztutat szenteltek Szabáson. A helyiek régi álma valósult meg ezzel. A kezdeményezés az egész települést összekovácsolta, egyesületek, civil szervezetek és az önkormányzat közösen munkálkodtak a kálvária kialakításában. A kis ösvény mindkét oldalán 15 stáció mutatja be Jézus szenvedéstörténetét attól a pillanattól, hogy halálra ítélik és vállára veszi a keresztet, egészen feltámadásáig. Megfordítható képeken elevenedik meg Jézus élete: az egyik oldalon a szenvedéstörténet szerepel, a másikon a feltámadás öröme. Így örömúttá is átalakítható a közadakozásból felépült stáció.A kálvária szentelésén Barsi Balázs, ferences rendi szerzetes szólt a hívekhez.
A keresztút a helyiek régi álma volt, megvalósításában magánszemélyek, civil szervezetek egyaránt dolgoztak. A keresztút felszentelésén Szabás apraja-nagyja részt vett és közösen imádkoztak a stációknál.
