A település rövid története

Szabás – korábbi nevén Zabás vagy Zabas – már az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben is szerepelt.
A falu tulajdonlási viszonyai szerteágazóak voltak, hiszen e területet többek között a Batthyány, a Tapsonyi Anthimi, és a Vasdinnyey nemesi család is birtokolta.

 

A tatárjárás idején a falu mellett vezetett a Szigetvárt Segesddel összekötő úgynevezett szenes út. 1395-ben a Batthyányak birtoka volt. 1403-ban Batthyány György fiai, László és Albert, hűtlenség miatt, birtokaikat elvesztették, amelyeket 1404-ben a Tapsonyi Anthimiek kapták meg, de 1405-ben ismét a Batthyányak ismét visszanyerték. 1536-ban Pekry Lajos és Gyulay István, 1550-ben Batthyány Ferencz és 1583-ban Batthyány Farkas volt a földesura.

 

1554-ben a török időkben alatt a török kincstári adólajstromban csak 7 házzal volt felvéve. 1598-1599-ben Istvánffy Miklós volt a birtokosa, 1726-ban, 1733-ban, 1757-ben és 1773-ban a Vasdinnyey és a báró Melczer család, majd a Dezséri Országh és leányágon előbb a Lidértejedi Nagy, majd a Tallián család birtokában volt, de a Vasdinnyey és a Dezséri Krizsanich családoknak is voltak itt részbirtokaik. A 17. század végén tűzvész pusztította a települést, majd a Rákóczi-szabadságharc után népesült be újra főként református vallású betelepülőkkel.

 

A XIX. század közepén az újdonsült birtokos, Tallián János és családja a Nagyatádtól nem messze lévő települést, Szabást választotta lakóhelynek, s tette ezáltal a falut a családi birtokainak központjává. Ettől kezdve a szabási báró, Fekete Aladár mellett a Tallián család báró Tallián Dénes és özvegy Somogyi Gyuláné lett az egyik legnagyobb birtokos a településen.

Báró Tallián Dénesnek régi kúriája és szép kastélya is volt itt. A kastélyt Tallián János építtette 1840 táján, ahol boldog családi életet élt, gyarapította birtokait és fejlesztette gazdaságát. A 20. század elején két téglagyár és egy gőzmalom adott a helybélieknek munkát.

A XIX-XX. századi időszakot figyelembe véve a Tallián család tagjait Somogy megye egyik kiemelkedőbb történelmi alakjaiként tartották számon. A település történelmi múltja után kutatva akad egy-két kiemelkedő szabási irat. Az egyik ilyen dokumentum Pesty Frigyes adatgyűjtéséhez köthető. A Gaál Dénes református lelkész által összeállított dokumentum szerint 1834-ben egy szántás során megtalálták Szabás egykori templomának harangját, amelyet később a közeli Beleg községbe szállítottak. A szóban forgó irat szerint a helyiek úgy tartották, hogy a településen található Ganajos nevezetű halom egykoron a szerzetesek kolostora volt, de egyes feltételezések szerint az is elképzelhető, hogy a terület a török Hódoltság idején egy basa otthonaként szolgált.

 

A Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt egyházat 1402-ben említik.

 

A kastélyt a második világháború utáni államosítások után 1955-ig magtárként és terménytárolóként használták. Mára a múltból megmaradt építészeti emlékeket társadalmi és gyógyászati célra hasznosítják. A Tallián-kúriába költözött a községháza, a kastély szenvedélybetegek rehabilitációs intézeteként, míg a Fekete Aladár kastélyában a művelődési ház működik.

 

A település napjainkban

A közel 600 lakossal rendelkező Szabás településen nagy hangsúlyt fektetnek a kulturális művelődés és a sportolás lehetőségeinek megteremtésére, mindezt többek között az utóbbi évek folyamán elnyert pályázati fejlesztések célterületei is igazolják.

Az elmúlt években így nemcsak a település nagy becsben tartott Közösségi Háza újult meg, hanem pályázati forrásból alakítottak ki sportpályát, újbóli felújításra került sor a Község Hivatalának otthont adó Talián-kúria épületén, ezzel párhuzamosan a Művelődési Házként funkcionáló Fekete kastélyon. Felújították a Tallián kastélyt, a mai Gondviselés Szociális Otthon Szenvedélybetegek Rehabilitációs Részlegét. Teljesen új funkcióval bővülve felújították a Református parókia mögötti épületet ahol a Szabási Szociális Szövetkezet üzemi területe kapott helyet. Felújították a Katolikus templommal szemben levő romos pajtát ahol egy modern és korszerű konyha foglal helyet. Megújult a község Óvodájának épülete is, újabb csoportszobával bővülve várja és látja el mindennapos feladatát barátságos és kellemes környezetet biztosítva a községben elő gyermekek számára. Megújult a temetői kápolna.

Számos egyéb kisebb nagyobb újítások kerültek megvalósításra utak, járdák, buszmegállók, emlékművek építése, felújítása stb..

Továbbá több már beadott, elnyert, de még megvalósításra váró vagy folyamatban levő pályázat adta fejlesztések teszik szebbé a települést.

Jelenleg két legnagyobb TOP_PLUSZ-os pályázat ami folyamatban van: az egyik ilyen jelenleg is zajló a ,,Szabási Kispipitér Napköziotthonos Óvoda épületének teljeskörű felújítása” című pályázat, mely lehetőséget ad az egész épület korszerűsítésére, felújítására. Másik pályázat a „Volt parókia épületének helyreállítása és belterületi földinfrastruktúra fejlesztése,, aminek keretében teljesen új funkcióval felruházva megújul, a volt református parókia épülete. Ezen a pályázaton belül megvalósításra került egy belterületi zöldinfrastruktúra fejlesztés is ahol, vadonatúj játszótérrel gazdagodott a falu, egy okospaddal mely lehetőséget, biztosit a falu fiataljainak még szélesebb körű kikapcsolódására, valamint épült egy kemence, dísztó nem utolsó sorban helyt kapott egy kispályás focipálya is.

Ezek a folyamatos fejlesztések felölelik a faluban élő valamennyi korosztályt és kikapcsolódási lehetőséget, minőségi idő eltöltését nyújtja mind családok mind fiatalok mind idősek számára egyaránt.

Több még elbírálás alatt álló pályázat várja a község fejlődésére adta lehetőségek kihasználását és folyamatos fejlesztését.

Megrendezésre került több kulturális és sportolási jelleget is magában hordozó települési rendezvény. Szabás esetén így már nemcsak a település szépsége és utcáinak rendezettsége, hanem a közösségi élet fellendítését, a szórakozási lehetőségek bővítését valamint a sportolás népszerűsítését megcélzó törekvések is vonzóak lehetnek a látogatók, betelepülni vágyók számára.